Hál
Kamus Anglo-Saxon Old English Bosworth & Toller - hál
Menurut Kamus Old English:
- hál
- Add: I. whole, (1) not divided :-- Gif hit tódǽled biþ, þonne ne biþ hit nó hál, Bt. 34, 12 ; F. 152, 28. (2) with no part wanting: -- Befeste þé hálne Gode Deo te totum committe, Solil. H. 53, 12. II. of physical well-being. (1) whole, hale, sound, in good health. (a) of a living thing :-- Hé is gít hál and gesund viget incolumis, Bt. 10: F. 28, 14. UNCERTAIN Þú eart swíþe gesélig nú þú gít liofost and eart hál, 35. Ǽlc wuht wolde bión hál and libban ðára þe mé cwica ðincþ, 34, 10; F. 148, 15. Cild full hál and full æltǽwe geboren, 38, 3; F. 200, 22. For hwí se góda lǽce selle ðám hálum men séftne drenc and óþrum hálum strangne, 39, 9; F. 226, 11. Ne mæg se unhála þám hálan gelíce byrðene áhebban. Ll. Th. i. 412, 8. Hig gemétton hálne (sanum) þone þe ǽr untrum wæs, Lk. 7, 10. Ne beþurfon ná ðá hálan (sani) lǽces, Mk. 2, 17. Ðá hálan (ðá truman, 5) incolumes, Past. 247, 3. Nys hálum valentibus) ERROR lǽces nán þearf, ac seócum, Mt. 9, 12. Sume mid þǽre ráde earniaþ ꝥ hié sién ðý hálran, Bt. 34, 7; F. 144, 8. (b) of a part of a living thing :-- Næfð nán man tó þæs hál eágan þæt . . . , Solil. H. 34, 21. Swá swá þæs líchoman æágan hálren beóð, 44, 27. Þám æallra hálestum æágum, 47, 9. (b α) figurative :-- Ꝥ hé beleác on hálre tungon (in plain, unequivocal language. The later Latin version renders the passage: Qui statim conclusit et omnino confirmavit totum quod pater suus in vita sua fecerat), Cht. E. 212, 9. Forgif ús hále eágan úres modes, Bt. 33, 4; F. 132, 31. (c) of a person's condition :-- Be his hálan lýfe while in a sound state of health, Chr. 614; P. 22, 22 : 616 ; P. 22, 34: 1052; P. 183, 17. (2) uninjured :-- Nó þý ǽr inn gescód hálan líce, B. 1503. Hál and unscendede hond gilǽde salvam et inlesam, manum educat, Rtl. 102, 37. Hyssas hále hwurfon in þám hátan ofne, Dan. 271. (3) where health is gained, freed from sickness, cured, whole after injury :-- Ic beó hál (salva) gyf ic hys reáfes æthríne, Mt. 9, 21. ꝥ heó hál (salva) sý and lybbe, Mk. 5, 23. Hál bið (byð gehǽled, W. S. sanabitur) cnæht mín. Lk. L. 7, 7. Gif hé slǽpð, hé byþ hál (saluus), Jn. 11, 12. Dryhten wine sínne grétte, . . . héht his líchoman háles brúcan . . . Árás þá mægene róf . . . hál, næs him gewemmed wlite, . . . bán gebrocen, An. 1472. Hálne valentem sospitem (Ald, 40, 1), Wrt. Voc. ii. 81, 4. Hié hine on róde áhéngan . . . hé hine hálne and gesundne ðý ðriddan dæge æteówde, Bl. H. 177, 27. Þín (the blind man's) geleáfa þé hálne (saluum) gedyde, Mk. 10, 52. Hí wurdon hále salui fiebant, Mk. 6, 56. Hálum monnum sanatis hominibus, Mt. p. 15, 19. (3 a) of a part of a living body :-- Þæt mǽden (a girl born dumb) hæfde hire sprǽce mid hálre tungan, Hml. S. 31, 1118. Hálne incolumem (pupillam evulsam), An. Ox. 3471. (3 b) where the sickness from which a person is freed is given, (α) with gen. :-- Hé byþ þæs sáres hál, Lch. i. 352, 2. (β) with inst. :-- Hé biþ ece hál, Lch. ii. 308, 2. (γ) with prep. :-- Hál from februm (ridesohte, R.), Mk. 1, 31. Hál uére (wearþ gehǽled, W. S.) from ádle sanus fiebat a languore, Jn. L. R. 5, 4. Hé wæs hál geworden of ðám eórede sanus factus est a legione, Lk. 8, 36. III. of mental health, sane, sound (mind): -- Wód rabidus vel insanus, hál sanus, Wrt. Voc. i. 75, 57. Hál angyt, Solil. H. 28, 3. Háles módes sane mentis, Mk. 5, 15. Hálum móde sana mente, Lk. 8, 35. Þú ǽr witan scalt hweðer wit hále sién videamus utrum sani smus, Solil. H. 32, 13. Andgit swá swá þæt hálre byð swá hyt máre geseón mæg þǽre ǽcean sunnan, 45, 2. IV. of moral or spiritual health :-- Dóð eówre heortan hige hále and clǽne, Ps. Th. 61, 8. V. safe. (1) from temporal danger. (α) secure against impending danger :-- Gefultuma mé, ðonne beó ic hál (salvus ero), Ps. Th. 118, 117. Dryhten, dó mé hálne Domine, salvum me fac, 117, 23. (β) uninjured by danger incurred, saved from peril :-- Búton þá dagas gescyrte wǽrun, nǽre nán mann hál geworden (non fíeret salva omnis caro), Mt. 24, 22. Ꝥ hit mæge hál and orsorg fleógan tó his earde ut perturbatione depulsa sospes in patriam revertaris, Bt. 36, 1 ; F. 172, 33. Hé þone hilderǽs hál gedígeð, B. 300: Gn. Ex 106. Gedó mé hálne, álýs mé fram láðum, UNCERTAIN Ps. Th. 53, 1. Þá hé wearðgedofen hé cwæð, 'Drihten, gedó mé hálne,' Mt. 14, 30. Óðero hálo dyde, hine seolfne ne mæge hálne dóa, Mt. L. 27, 42. Hé hyne hálne geféng, Lk. 15, 27. (ββ) with gen. of peril from which one is saved. Cf. II. 3 b :-- Hé lifigende cwóm heaðoláces hál tó hofe gongan, B. 1974. (2) saved from spiritual danger :-- Sé ðe þurhwunað oð ende, sé byð hál (salvus), Mt. 24, 13 : 10, 22. Hwá mæg hál beon ?, Mt. R. L. 19, 25. Sé þe gelýfð and gefullod biþ, sé biþ hál, Mk. 16, 16. Hé hys folc hál gedéð fram hyra synnum, Mt. 1, 21. God wile ꝥ ealle menn hále beón, Hml. S. 30, 92: Lk. 8, 12. VI. in forms of greeting. (1) with verb :-- Hál westú, Maria ave, Maria, Bl. H. 143, 17: Lch. iii. 54, 18. Wes þú, Hróðgár, hál, B. 407. (2) alone :-- Hál (hál beó þú, W. S.), láruwa have, Rabbi, Mt. L. R. 26, 49. Hál (hál wæs þú, W. S. ), cynig Júdéana, 27, 29 : Mk. L. R. 15, 18 : Lk. L. R. 1, 28.