Séfte
Kamus Anglo-Saxon Old English Bosworth & Toller - séfte
Menurut Kamus Old English:
- séfte
- adj. Soft :--Delicatus, i. tenerus, querulus, amoenus unbrocheard vel séfta, Wrt. Voc. ii. 139, 40. I. of persons, gentle, mild, not stern :--Drihten is swýðe séfte suavis est Dominus, Ps. Th. 33, 8. Weorð úrum synnum séfte and milde propitius esto peccatis nostris, 78, 9. II. of medicine, mild, not strong :--Ðæt is, for hwí se góda lǽce selle ðam hálum men séftne drenc and swétne, and óðrum hálum biterne and strangne, Bt. 39, 9 ; Fox 226, 11. III. of rest, sleep, undisturbed, untroubled :--Ðú eart seó séfte ræst sóðfæstra, Bt. 33, 4 ; Fox 132, 34. IV. easy, comfortable, pleasant, without pain or discomfort :--Rád byþ on recyde rinca gehwylcum séfte, Runic pm. Kmbl. 340, 13 ; Rún. 5. Dóþ síðfæt séftne and rihtne, Ps. Th. 67, 4. Ful séfte seld, ðæt hí sǽton on, 88, 3. Hé his líchoman forwyrnde séftra setla and symbeldaga, Exon. Th. 111, 33 ; Gú. 136. Sélre mé wæs and séftre, Ps. Th. 118, 71. Ðone deáþ hé him gedéþ séftran ðonne óðrum monnum, Bt. 39, 10 ; Fox 228, 10. IVa. in a bad sense, luxurious, voluptuous, effeminate :--Ðý ne sceolde nán wís man wilnian séftes lífes gif hé ǽnigra cræfta récþ neque enim vos in provectu positi virtutis, diffluere deliciis, et emarcescere voluptate venistis, Bt. 40, 3 ; Fox 238, 13. [O. H. Ger. semfti.]