Fæc
Bosworth & Toller Anglo-Saxon Old English Dictionary - fæc
According to the Old English Dictionary:
- fæc
- Add: (n. and) m. I. temporal :-- Fæce intercapedine, An. Ox. 2401. Þú byst æfter fæce ꝥ ic nú eom, Bl. H. 113, 24 : 23, 30. Ofer ealne geáres fæc, Wlfst. 102, 15. Þá lǽcedómas ne sculon on áne þráge tó lange beón tó gedóne, ac sculon fæc habban betweónum, Lch. ii. 186, 13. Ymb lytel fæc paulo post, Past. 283, 1. Ymb tela micel fæc (mycelne fyrst, ), Chr. 942 ; P. 110, 26. Facum spatiis, i. intervallis, An. Ox. 3723 : lustris, Wrt. Voc. ii. 50, 27. II. local,(1) distance :-- On óþere healfre míle fæce unius miliarii et dimidii spatio, Bd. 5, 2; Sch. 556, 5: 5, 4; Sch. 567, 11. (2) space of twoor three dimensions. v. fæc-full :-- Ðæt ǽmtige fæc bufon þǽre lyfte, Lch. iii. 242, 17. Hí ne beóð mid ǽnigum fæce fram him sylfum tótwǽmede, Hml. Th. i. 500, 4. Betwux þá cealdan faca þǽre lyfte,Guth. 36, 15. Faco, 88, 15. (2 a) room :-- Fec spatium, Kent. Gl.649. III. difference of condition :-- Swíþlic fæc and micel rúmes faces tódál grande intervallum et larga spaciosae intercapedinis differentia, An. Ox. 1177-1182. v. geár-, líf-, wræc-fæc. fæc