定义
定义
1 ÍW
m. Yew :-- Íw taxus, Ælfc. Gl. 46; Som. 64, 131; Wrt. Voc. 32, 65 : Wrt. Voc. 79. 74 : 285, 49. Se hearda íw, Exon. 114 a ; Th. 437, 18; Rä. 56, 9. On ðone ealde íw ðonan of ðon íwe to the old yew; thence from the yew, Cod. Dipl. Kmbl. iii. 218, 35. In proper names, vi. 306, col. 2 ; 307, col. 1. [Chauc. ew : Icel. ýr a yew, a bow : O. H. Ger. íwa taxus : Ger. eibe.]
符文铭文
符文铭文
ᛁᚹ