Ge-défe

Nach dem Altenglischen Wörterbuch:

ge-défe

Add: I. suitable, fitting, seemly :-- Hé má lufedon dióra drohtað, swá hit gedéfe ne wæs, Met. 26, 92. Tó forðspównesse gedéfore heánesse ad profectum debiti culminis, Bd. 2, 4; Sch. 127, 5. Gedéfum gafule debita pensione, Wrt. Voc. ii. 25, 22. Gedéfum debitis, congruis, 139, 72. II. of persons. (1) righteous, good :-- Æðele láreów, árfæst and gedéfe, Hml. Th. i. 596, 32. Manige hálge and gedéfe wítgan wǽran ǽr Sancte Ióhanne, Bl. H. 161, 12. Hié bútú wǽron swíþe gedéfe beforan Gode erant justi ambo ante Deum (Lk. i. 6). 30. Wuna mid ús, þæt þú ús gedéfra[n] gedó, for þon þe wé níwe syndon tó þissum geleáfan gedón, 247, 34. (2) staid, sober :-- Sé wæs wintrum geong and on his þeáwum eald and gedéfe aetate juuenis, sed moribus grandaeuus, Gr. D. 219, 3. Of gesægne swíðe gedéfra and getreówra háda personarum grauium atque fidelium relatione, 278, 23.(3) quiet, meek, gentle :-- On gedéfre heortan corde quieto, Wülck. Gl. 252, 29. Behealde ic tó þám eádmódan and tó þám gedéfan (quietum), Scint. 18, 8. His gást wunað ofer ðone eádmódan and ofer þone gedéfan, Hml. A. 40, 394. Gedéfe mód tranquillam mentem, Wülck. 01. 252, 20. Þá gedéfan quietos, Hy. S. 3, 23. III. of things. (1) quiet :-- On tídum gedéfum horis quietis, Hy. S. 4, 30. (2) In the metrical Psalms it is used as a favourable epithet of indefinite meaning :-- Ealle þe . . . his gedéfne weg lustum gangað omnes . . . qui ambulant inviis ejus, Ps. Th. 127, 1. Dyde gedéfe mægen Dryhtnes swýðre dextera Domini fecit virtutem, 117, 36. Míne gedéfe word verba mea, 140, 8 : 145, 6.

Verwandte Wörter: lǽr-(?). un-gedéfe. ge-defe