Ge-dréfednes

Nach dem Altenglischen Wörterbuch:

ge-dréfednes

Add: I. disquiet, disorder :-- Gedréfednes conturbatio (in fructibus impit), Kent. Gl. 510. II. disquiet of mind, perturbation :-- Ðone gást sió gedréfednes út ádríftð spiritum perturbatio ejicit, Past. 220, 12. Seó gedréfednes mæg ꝥ mód onstyrian ea perturbationum valentia est, ut movere loco hominem possit, Bt. 5, 3 ; F. 12, 24. Þá þeóstro þínre gedréfednesse, 6; F. 14, 30. Gedrǽfednesse, 5, 3; S. 13, Þæt mód bið gebunden mid gedréfednesse nubila mens est, vinctaque frenis, 6; F. 10, 2. Mid his módes gedréfednesse andbisgunga, 35, l; F. 156, 12. Forlǽtan ǽlce þára gedréfednessa perturbatione depulsa, 36, I ; F. 172, 34. III. tribulation, trouble, anxiety, distress :-- Gedréfednesse tribulationum, Wülck. Gl. 251, 40. Be gedréfednysse de tribulatione, Scint. 160, 13. Syle ús fultum on úre gedréfednisse (tribulatione), Ælfc. T. Grn. 11. 40. 'Þú mé hæfst áirétne on ðám tweón and on þǽre gedréfednesse þe ic ǽr on wæs be þám freódóme. Ac ic eom nú get on micle máran gedréfednesse geunrótsod, fulneáh oþ ormódnesse.' Ðá cwæþ hé: 'Hwæt is sió micle unrótnes?,' Bt. 41, 2; F. 246, 11-15. Se gefeá weard swíþe raðe on heora móde tó gedréfednesse (gedrǽfednesse, Bos. 70, II) gecierred, Ors. 3, 10 ; S. 138, 24. Swá orsorg ꝥ ic náne gedréfednesse næfde. Bt. 26, 1; F. 90, 26. Gedréfednyssum tribulationibiis. Bl. Gl. ge-drefednes,gedrefednes