Hát
Dictionnaire Anglo-Saxon de Bosworth & Toller - hát
Selon le Dictionnaire Anglo-Saxon :
- hát
- adj. Add: I. having or communicating heat. (1) of the sun, atmospheric conditions, &c.:-- Seó háte sunne scíneþ, E. S. viii. 478, 82. Scíneð sunne swegle hát, Met. 28, 61. Sceal eft cuman sumor swegle hát, Gn. Ex. 78. Se háta sumor drýgþ and gearwaþ sǽd and bléda, Bt. 39, 13; F. 234, 14. Helle þǽre hátan, Gen. 362. Hátum bærnete torrido solis chaumate, An. Ox. 3243. Twégen dǽlas (the temperate zones) náðor ne tó háte ne tó cealde, Lch. iii. 260, 25. Seó sunne mid hyre hátum leómum, 252, 5. Forbærned hátum heofoncolum, Exod. 71. Sumurlange dagas swíðe háte, Met. 4, 19. Swegl byð hátost, Gn. C. 7. (2) of fire, or anything burning or glowing :-- Líg . . . hát ofer helle, Gen. 377. Bryne . . . hát, Cri. 1060. Þone deópan grund þæs hátan léges, Bl. 103, 15. Betwux þǽre cealdan eorþan and þám hátan fýre, Bt. 334; F. 128, 38. Hátum mearcísene torrido (i. ignito) cauterio, Hpt. Gl. 453, 21. Gá hé tó þám hátum írene, Ll. Th. i. 206, 22: 226, 7. Wið þone hátan bryne þe wealleð on helle, 424, 16. Stæppe on hát col . . . stæppe on swá hát swá hé hátost mæge, Lch. ii. 124, 6. Licgað mé ymbútan heardes írenes háte geslægene (forged while the iron glowed) grindlas greáte, Gn. 383. Ær hé bǽl cure, háte heaðowylmas, B. 2819. Lége hátra, Rä. 41, 57. Bǽl, háttost heaðowelma, El. 579. (3) of material affected by sun, fire, &c. :-- Hé geworhte ánes fearres anlícnesse of áre, tó ðon þonne hit hát wǽre . . . , Ors. 1, 12 ; S. 54, 24. Gif hit wæter sý, hǽte man hit oð hit hleówe tó wylme . . . hit swá hát sý swá wé ǽr cwǽdon, Ll. i 226, 13-20. Wæs þǽre burnan wælm heaðofýrum hát, B. 2547. Hé of þám hátum bæðe (a vat of boiling oil) eóde. Hml. Th. i. 58, 29. Wel on swá hátum, hafa on múþe swá hát swá þú hátost mæge, Lch. ii 50, 15. Styre mid sticcan gif þú háttre wille, 76, 26. Innon ðone hwær þá ðá hé háttost wæs, Hml. S. ix, 107. (4) of the heat of the body :-- Wæs þæt blód tó þæs hát, B. 1616. Hát heáfodwylm hot tears, El. 1133. Háte hleórdropan, Gú. 1315. Þæt blód gesprang, hátost heaðoswáta, B. 1668. II. of a person, having the sensation of heat :-- Ic sceal þysne wítes clom beoran beornende . . . hát on helle, hyhtwillan leás, Sat. 159. II a. where the sensation is caused by disease :-- Þis sint tácn þæs hátan magan ómihtan, Lch. ii. 192, 24. II b. of bodily conditions producing the sensation of heat :-- Se ece of mínum earme, ðǽr hé háttra wæs and byrnendra, eall áweg álǽded wæs dolor omnis de brachio, ubi ardentior inerat, funditus ablatus est, Bd. 5, 3; Sch. 566, 10. III. denoting one of the fundamental qualities of elements and bodies in general :-- Hwæt is heora (the four elements) ǽlces gecynd ? Ðas fýres gecynd is hát and dríe ignis calidae et aridae est naturae, Angl. vii. 12, 105. Be wambe missenlicre gecyndo . . . Þonne heó beð hátre gebyrdo and gecyndo . . . Be hátre gecyndo wambe. Sió womb seó þe biþ hátre gecyndo, sió melt mete wel, Lch. ii. 220, 14-23. IV. of persons or their affections, actions, &c. (1) having or showing intensity of feeling, ardent, fervent :-- Eálá, wǽre hé ánðer, oððe hát, oððe ceald, Past. 445, 36. Þǽr manegum wæs hát æt heortan hyge weallende, An. 1711. Wæs seó treówlufu hát æt heortan, Cri. 539. Him wæs geómor sefa, hát æt heortan hyge murnende, 500: El. 628 : Gú. 1182. On hátum torrido (castitatis ardore), An. Ox. 1779. Hé gnornsorge wæg háte æt heortan, Gú. 1310. (2) excited with anger, wrathful, fierce, V. that excites strong feeling. (1) in a favourable sense exciting warm feelings of affection, dear to a person :-- Mé hátran sind Dryhtnes dreámas þonne þis deáde líf lǽne on londe dearer to me are the joys of the Lord than this mortal life and frail on earth, Seef. 64. (2) unfavourable, causing pain, suffering, &c., severe, violent, intense :-- Him in gesonc hát . . . flacor flánþracu, Gú. 1116. Se grimma hungor ne se háta þurst, Rä. 44, 3. Sume hí cuwon heora gescý . . . for ðǽre micclan angsumnysse ðæs hátan hungres, Hml. Th. i. 404, 6. Hátum bryne torrido (coe-nobialis vitae) rigore, An. Ox. 2705. Þæt mé sorgna is hátost on hreðre, Gú. 993. v. brand-, bryne-, fýr-, ofer-, ongemet-, sunn-, þurh-, weall-, wilm-hát. hat