Self-willes
Dizionario Anglo-Sassone Inglese Antico di Bosworth & Toller - self-willes
Secondo il Dizionario dell'Inglese Antico:
- self-willes
- ad-- Selfwilles ultro, Wrt. Voc. ii. 92, 74. Sylfwilles sponte, Ælfc. Gr. 38; Zup. 234, 19: ultro, Zup. 237, 2. (1) of persons :-- Drihten ðe on róde Selfwilles þrowode, H. R. 17, 21. Ealle hyra unlustas hí sceolon gebétan sylfwylles on ðyssum lífe, oððe unþances æfter ðyssum lífe, Homl. Th. i. 148, 27, Wrýt nú sylfwylles ðæt ðú wiðsace Criste, Homl. Skt. i. 3, 379. Hé sylfwilles menniscnesse underféng, Wulfst. 15, 12. Hé gǽþ sylfwilles twá míla tó ánre geneádod, R. Ben. 28, 6. (2) of things :-- Ðonne his wæstmas weaxaþ sylfwilles quae sponte gignet humus, Lev. 25, 5. Sylfwilles (ultra) seó eorþe wæstm beraþ, Mk. Skt. 4, 28. v. self-will. self-willes