Nǽnig
Dicionário Anglo-Saxónico de Inglês Antigo de Bosworth & Toller - nǽnig
De acordo com o Dicionário de Inglês Antigo:
( = ne ǽnig).
- nǽnig
- I. used as an adjective, not any, none, no, (a) without another negative :-- Nǽnig óðer hý ǽfre má eft onlúceþ, Exon. Th. 20, 27; Cri. 324. Ðeáh ðe nǽnegu nédþearf wǽre, Met. 20, 25. Ðǽr nǽngu biþ niht on sumera, 16, 13. Naenge earbeðe nullo negotio, Wrt. Voc. ii. 115, 5. Nǽnigne ic sélran hýrde hordmádmum, Beo. Th. 2398; B. 1197. Hafaþ tóþ nǽnigne, Exon. Th. 439. 24; Rä. 59, 8 : Cd. Th. 272, 20; Sat. 122. Him ðæs nǽnige bót dydon, Blickl. Homl. 201, 23. (b) with other negatives :-- Nǽnig mon ne sceal lufian ne ne géman his gesibbes, 23, 16. Ðæt wíte ðe nǽfre nǽnig ende ne becymeþ, 51, 31. Ne hé nǽnigne man unrihtlíce fordémde, ne hine nǽnig man yrne ne funde, 223, 32. Ðǽr him nǽnig wæter wihte ne sceþede, Beo. Th. 3032; B. 1514. Óðer nǽnig sélra nǽre, 1723; B. 859. Nis nǽnigu gecynd, Salm. Kmbl. 839; Sal. 419. Ne sý eów nǽnigu cearo, Blickl. Homl. 145, 8. Ne hié nǽnigo firen ne gewundode, 161, 33. Næs nǽnig ylding, 87, 17. Nis nǽnig máre mægen, 31, 30. Eów nǽnig wuht ne deraþ, And. 14, 8. God ðonne ne gýmeþ nǽnges mannes hreówe, Blickl. Homl. 95, 29. Nǽnges þinges máre þearf nǽre, 175, 8. Hé nǽfre nǽnigum woruldrícum men onbúgan nolde, 223, 27. Warna ðé ðæt ðú hyt nǽnegum men ne secge, Mt. Kmbl. 8, 4. Ðæt hé nǽnigum óðrum men ne sǽde, Bd. 5, 9; S. 623, 3 : Blickl. Homl. 221, 16. Hié eów tó nǽnigre áre ne belimpeþ, Blickl. Homl. 41, 23 : 179, 15. Hí ne mihtan ðære heorde nǽnige góde beón, 45, 16. Hé nǽnige mehte wið ús nafaþ, 31, 33 : 79, 7. Ne bideþ hé æt ús nǽnig óðor edleán, 103, 21. Ne ðǽr nǽnige þingunga ne beóþ, 95, 30 : 157, 13 : 185, 9. Hé nǽfre nǽnige godcunde englas næfde, 181, 28. II. as a substantive, no one, not any one, (a) without another negative :-- Nǽnig bihelan mæg wom unbéted, Exon. Th. 80, 23; Cri. 1311 : 294, 20; Crä. 18 : Beo. Th. 3870; B. 1933. Nǽnig óðerne freóþ, Frag. Kmbl. 69; Leás. 36 : Exon. Th. 491, 29; Rä. 81, 6. Nǽnegum þuhte dæg on þonce, Met. 12, 15. Se ðe nǽngum scód, Exon. Th. 90, 1; Cri. 1467. Nǽnige neminem, Hpt. Gl. 457, 57. Ðǽr hé nǽnige forlét bendum fæstne, Andr. Kmbl. 2074 ; An. 1039. (b) with other negatives :-- Nis nǽnig swá snotor nymþe God seolfa, Cd. Th. 286, 8 ; Sat. 349. Ðone nǽnig heonon ne sceáwaþ, Blickl. Homl. 31, 9. Nǽnigne tweógean ne þearf, 83, 9. III. with partitive gen. (a) without another negative :-- Nǽnig fira ðæs fród leofaþ, Exon. Th. 351, 6 ; Sch. 76. Nǽnig wera gewiste, 412, 13 ; Rä. 30, 13. Nǽnig manna is, Andr. Kmbl. 1088; An. 544 : Salm. Kmbl. 120; Sal. 59. Him nǽnig wæs ǽlǽrendra óðer betera, Elen. Kmbl. 1008; El. 505. Nǽnig heora þohte, Beo. Th. 1385; B. 691. Nǽnegum áraþ leóde Deniga, 1201; B. 598. Ic nǽngum sceððe burgsittendra, Exon. Th. 407, 9 ; Rä. 26, 2. Mid ðý se cyning nǽnige þinga (nulla tenus) his bénum geþafian wolde, Bd. 3, 24 ; S. 556, 11. (b) with other negatives :-- Ne ðǽr nǽnig wihte wénan þorfte, Beo. Th. 316; B. 157 : 490; B. 242. Nǽnig gumena ongitan ne mihte, Andr. Kmbl. 1971; An. 988 : Salm. Kmbl. 867; Sal. 433. Nǽniges Godes háligra gebyrd, ne his heáhfædera . . . ciricean ne mǽrsiaþ nemþe . . . , Blickl. Homl. 161, 9. Nis ðæt mín miht ne nǽnges úres ( = úre nǽniges), 151, 29. Be ðare nǽnigum gecweden beón ne mihte, 161, 22. Ne eart ðú ðon leófre nǽngum lifgendra, Exon. Th. 370, 5 ; Seel. Ex. 54. Ðeós dǽd nǽnige þinga forholen ne wurþe, Lchdm. iii. 60, 24 : Met. 10, 16 : 19, 37. Ne sculon mæssepreóstas náteshwón nǽnig þinga bútan óðrum mannum mæssan syngan, L. E. I. 7 ; Th. ii. 406, 21. nænig