定义
定义
1 ǽ-láreów
m. A doctor of the law, a Pharisee:--Gebed ðæs ǽláruas oratio pharisaei, Lk. p. 9, 13. Mið ǽlárua apud pharisaeum, p. 7, 10. Ǽláruas pharisaei, p. 5, 5. Ðá ǽláruuas, 5, 17. Tó ðǽm aeláruum, Jn. 9, 13. æ-lareow
符文铭文
符文铭文
ǽ-ᛚᚪᚱᛖᚩᚹ